Ugyan úgy gondoltam,hogy ma már nem fogok írni még sem így lett.Eszembe jutott,hogy már régóta szerettem volna írni erről a könyvről. Leszögezem nem olvastam a Gyémántfiút. Nekem ez volt az első könyvem Szurovecz Kittitől. De nem kellett csalódnom.Az első magyar írónő akinek regényét le sem tudtam tenni.Talán utoljára a mindenki álltal jól ismert Twilight kötött le ennyire.Most éppen az írónő életét elemezgetem a neten,hogy tudjak valamit írni, valamit amibe kapaszkodhatok.De semmit nem találtam.Pusztán egy blogot ami az írónő tollából ered.Ahol megjegyzem régen volt bejegyzés.De ez semmit nem von le annak értékéből,hogy egy átlagos témát is milyen választékos szókincsel mégis nekünk köznépnek érthetően boncolgat."Vannak emberek, akik nem azért küldettek hozzánk, hogy maradjanak. Hanem hogy átsuhanva életünk napjain, megmutassanak valami fontosat, ami megváltoztat bennünk dolgokat."Ez az idézet most nagyon megfogott.Annyira igaz! Most fura mód ahogy Kitti idézeteit olvasom összeszorul a gyomrom,és legszívesebben rohannék a laptopom elé,hogy írásba kezdjek.Ez az amit ha elérsz akkor már letettél valamit.Úgy gondolom,hogy Szurovecz Kitti ezzel a művével belopta magát nem csak én szívembe,de nagyon sok más ember szívébe is. Egy fergeteges regény,tele misztikummal,és végre vége az állandó vámpír-vérfarkas mesének.Az angyalok,sötétek,és olykor a Fényemberek története nagyszerű szálakon vezetve.Egyszerűen imádom.Letehetetlen!